blindfriendly
rss
Életrajz
A Marx Károly Közgazdasági (ma Corvinus) Egyetem elvégzése után, 1988-ban kezdtem dolgozni az üzleti szférában. Ezzel párhuzamosan részt vettem az egyetem doktori képzésében – 1991-ben doktori fokozatot szereztem.
 
Pályám kezdetétől fogva kísér az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés gondolata. Mindig igyekeztem ezen értékeket a gyakorlatban is képviselni, előbb alkalmazottként, később cégvezetőként, és felelős, a civil szférában is aktív állampolgárként.
 
Hamar rájöttem, hogy olyan célokért, mint az esélyegyenlőség és az igazságosság, politikusként érdemes és politikusként lehet a leghatékonyabban fellépni. Baloldali lévén már 1993-ban beléptem a Magyar Szocialista Pártba, melynek a mai napig tagja vagyok.
 
Számomra a baloldaliság elsősorban közösségi létet jelent. Ezért is vetettem bele magam – akik ismernek, tudják, nagy lendülettel – a szocialista párt nőtagozatának a szervezésébe (1995-től ügyvivőként, 2001-től pedig a tagozat elnökeként). Lehetőségem nyílt ugyanezt a feladatot ellátni 1998 és 2009 között a Szocialista Internacionálé Nőszervezetének elnökeként, 2004-től az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnökeként, 2008-tól pedig a francia Szocialista Párt nőjogi titkáraként is.
 
Az évek során, együtt dolgozva és együtt gondolkodva nőtársaimmal, megerősödött bennem a hit, hogy a politikában igenis szükség van a női szemre, a női szempontokra, a női óvatosságra. A női esélyegyenlőség az én felfogásom – és számos gazdasági-politikai elemzés tanúsága – szerint nem női, hanem össztársadalmi ügy: a férfiaknak és a nőknek egyaránt érdeke.
 
Kolléganőimmel, politikus nőtársaimmal együtt az elmúlt években igyekeztünk mindent megtenni, hogy a nők mind magyar, mind európai szinten hallathassák a hangjukat. Ehhez rengetegszer találtunk férfi partnereket, és sikerült pár igazán komoly eredményt is elérnünk. Az európai baloldali nőknek köszönhető például, hogy a 2006-os futball-VB idején európai szinten is kiemelt figyelmet kapott az emberkereskedelem és a prostitúció elleni harc. Ugyancsak az európai baloldali nők érték el, hogy a cseh elnökség ne tudja fellazítani az úgynevezett barcelonai célokat, melyek a bölcsődei és óvodai ellátás szélesítését irányozták elő.
 
Ma – legyünk bár férfiak vagy nők – az életünket befolyásoló szabályok jelentős része az Európai Unióban születik. Éppen ezért már a Magyar Országgyűlés képviselőjeként (2002-2004) is fontosnak tartottam az európai intézmények munkájának a követését – 2003-tól nagy örömmel és lelkesedéssel vettem részt az Európai Parlamentben a magyar megfigyelői delegáció munkájában. 2004-től pedig a magyar választók bizalmából teljes jogú képviselőként, immáron második ciklusomat kezdve dolgozhatok az Európai Parlamentben.
 
A most kezdődő ciklusban – az esélyegyenlőségi és a közlekedési bizottságok tagsága, illetve póttagsága mellett – az Alkotmányügyi Bizottság első alelnöki tisztét is betöltöm. Ez nagy megtiszteltetés, de hatalmas felelősség is egyben. Alkotmányos ügyekkel foglalkozó képviselőként nemcsak azt tekintem feladatomnak, hogy mindent megtegyek az Unió erősödéséért, hatékony, demokratikus és igazságos működéséért, hanem azt is, hogy fellépjek az esélyegyenlőségi szemléletnek az uniós intézményrendszerben történő átfogó érvényesítéséért.
Oldal nyomtatása