A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjai a tegnap délutáni ülésén közmeghallgatás keretein belül folytatott párbeszédet szakértőkkel és politikusokkal. A találkozó témája az üzleti szférában tapasztalható üvegplafon jelenség volt, amely Európa szerte megnehezíti a nők szakmai karrierjét. A meghallgatáson részt vett Gurmai Zita európai parlamenti képviselő is.

 

A nők az üzleti életben is komoly hátrányokkal szembesülnek, férfikollégáikhoz képest jóval kisebb arányban vannak jelen a vezetők között, és legtöbbször kevésbé befolyásos szektorokban jutnak döntéshozatali pozíciókhoz. Az arányosság szabályozása mellett kardoskodó szakértők és politikusok több olyan statisztikára is hivatkoztak, amelyek alátámasztják a nők pozitív hatását a munkakörülményekre, a légkörre és a teljesítményre.

 

„Két súlyos problémára kell most elsősorban összpontosítanunk. – mondta Gurmai Zita felszólalásában. Az egyik az a diszkriminatív álláspont, miszerint a nők nem képesek ellátni menedzseri munkakörüket, mivel nincs meg a feladatok teljesítéséhez szükséges képességük és rátermettségük.”

 

Az európai parlamenti képviselő a probléma másik gyökerét a társadalmi nyomásban látja, amely megnehezíti a nők számára a karrier és a magánélet közötti egyensúly kialakítását. Gurmai Zita beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy összetett és összehangolt intézkedésekre van szükség. Az aránytalanságok kiküszöböléséhez pedig meghatározott kvóták bevezetése a megfelelő eszköz.

 

„A kvóták alkalmazása azonban csak átmeneti megoldást jelenthet. Széleskörű társadalmi, gondolkodásbeli átalakulásra van szükség, megfelelő, hatékony oktatást és továbbképzési programokat kell biztosítani a nők számára is, hogy egyenrangú, képzett vezetőkké válhassanak. – szögezte le a szocialista képviselőasszony. Ezen kívül pedig ösztönözni kell az apákat is, hogy hasonló mértékben vegyék ki részüket a családi életből, a házimunkából és a gyermeknevelésből is.”

 

Az ülésen a norvég Gyermekügyi, Esélyegyenlőségi és Társadalmi Befogadási Minisztérium munkatársa is jelen volt, hogy beszámoljon a példaértékű norvég tapasztalatokkal. A skandináv ország 2003-ban vezette be kvótatörvényeit, és azóta kiemelkedő eredményeket ért el a nők foglalkoztatásában. A női vezetők aránya 40,3%. A viszonyítás kedvéért a teljes európai kontinensen ez az átlag jelenleg 11,9%. Ahhoz, hogy az Európai Unió felzárkózzon ezen a területen, érdemes megfogadni a norvég hölgy tanácsait, miszerint határozott lépéseket kell tennünk, erőteljesebben kell fellépnünk a szabályozások bevezetését illetően, valamint szankciókat és elszámoltathatósági rendszereket kell beépítenünk a rendszerbe. Egy megfelelően kiépített szabályozással tehát meg lehet valósítani az üzleti életben is a nők arányos részvételét a vezetők között.

 

Spanyolország és Franciaország már követik a norvég példát, így az arányos nemi megoszlás szabályozása folyamatban van e két országban. Gurmai Zita üdvözölte a skandináv példát és az uniós tagországok eddigi igyekezetét, egyben reményeit fejezte ki, hogy a közeljövőben az Európai Unió teljes területén, minden munkahelyen megvalósul az esélyegyenlőség, mind az alsóbb, mind a felsőbb szinteken.